Lieb, a bátor amatőr.

Felújították az Edelényi kastélyt. Ja, és a Diósgyőri várat is. Nincsenek egymástól távol inkább mi lakunk tőlük messze. Reggel hétkor öten préseltük be magunkat az autóba nagykabátostul.

Kutyánknak már nem jutott hely, a csomagtartóba száműztük. Megszaglászta a mellette elterülő elemózsiás táskákat, biztosított róla minket, hogy akár az élete árán is védeni fogja egész úton.

A kétszínű Vis városa

Kék barlang: Itt
Komiza: Itt
Háborús túrák: Itt
Strandok: Itt

Visre egy egész napot szántunk, no nem teljesen, a nap végét mindenképpen strandon fejezzük majd be. Hogy melyiken, az még titok volt előttünk.
Komizáról tíz kilométer távolságra van Vis városa. A Szent Jeromos templom mellett láttuk, hogy az ingyenes parkolóból épp farol ki egy kocsi. Fa alatti parkoló! Kincset ér az árnyék a negyven fokos melegben.

Vis titokzatos strandjai.

Kék barlang: Itt
Komiza: Itt
háborús túrák: Itt
Vis városa. Itt

Vist és Komizsát összeköti a 117 számú déli út. Keskeny, oldalain szakadékos. Erről az útról ágaznak le a sziget eldugott apró öbleihez a mellékutak.
Ezek a leágazások a legkevesebb esetben jutnak le a strandig, és a legkevesebb esetben normálisak. Általában autót kínzó kavicsos egy nyomvályú és az út végét az öbölig gyalog kell megtenni.

Fapados túrák Visen

Kék barlang: Itt
Komiza: Itt
Strandok: Itt
Vis városa. Itt

Vis szigete egy előretolt haditámaszpont. Bármikor bárhol tudtam úgy panorámaképet csinálni, hogy eldönthettem legyen benne bunker, lőállás, vagy kihagyom. Úton útfélen földbe futó bejáratok, amelyekbe zseblámpával besétáltunk, csavarogtunk, csak arra kellett vigyázni, hogy ne lépjünk egy rakásba.

Vis szigetén Komiza

Kék barlang: Itt
Háborús túrák. Itt
Strandok: Itt
Vis városa: Itt

Splitből hosszú volt az út Vis szigetére. Két óra után, mikor már tényleg nem volt mit fényképezni a hajón és mindenki szanaszét aludta, olvasta magát, megjelentek a delfinek. Pár percig kísért minket a két állat, persze, hogy nem tudtam lefotózni őket. A hajó teljes népessége egy oldalra gyűlt. Két és fél órás út után Vis városában kikötöttünk.

Kék barlang, Bisevo

Komiza: Itt
Háborús túrák: Itt
Strandok: Itt
Vis városa: Itt

Tegnap este fürdés után kisétáltunk Komiza kikötőjébe. Ez a csöpp óváros központi része éttermekkel kávézókkal. Itt  a mólónál árulják a nyári diákmunkások a közeli és távoli tengeri utakat.

Kék barlang. Ez az első számú program, már otthon eldöntött volt. 1975-ben tinédzserként jártam itt, halvány emlékfoszlányok hoztak vissza. Bár a fórumok mindenütt azt írták, hogy csak 1980-as évektől látogatható.

Kozino meséje

Székesfehérvár 1116, a kalendárium februárba fordult. Már tizedik napja fagyos jeges szél rázta az ablakokat, csontig hatolt a hideg. Kálmán hetek óta nem aludt a fájdalomtól. Bármi csodaszert próbált ki rajta Draco az orvosa, gyulladt füle egyre erősebben lüktetett élesen, gyilkosan. Harmadikán hajnalban teste feladta a harcot, Könyves Kálmán negyvenkét évesen maghalt.

Aphrodité szigete ( origo.hu)

Februárban, az Utazás kiállításon az egyik standnál bedobtam az adataimmal kitöltött szórólapot egy kalapba. Pár óra múlva csöngött a telefonom, kihúzták a nevem, nyertünk két repülőjegyet, Európában egy éven belül bárhova oda-vissza felhasználhatjuk. Kötelező kézfogásos fotó az átvételről, aláírtuk az átvételi elismervényt, este pezsgőt bontottunk.

Párom kívánsága, hogy minimum egy óra távolságra menjünk, én a tengerparthoz ragaszkodtam. A térképen meghúzott kőrön Ciprus nyert.

És megint egy Ciszterci Apátság!

Délelőtt túl voltunk Laxenburgon és egy finom osztrák kávén. Ha eláll az eső, talán Eljutunk a Bécsi erdőben megbúvó Heiligenkreuzba. Itt működik a mai napig Ausztria legrégebbi ciszterci rendje, a Szent Kereszt Apátság.

Persze ide is koppanásra értünk. Nem volt audio kütyü, kiosztottak mind a négyünknek egy kétoldalas egy lapból álló magyar nyelvű tájékoztatót és hozzácsaptak minket egy osztrák csoporthoz. Éreztük, hogy ami ezen a kétoldalas tájékoztatón van, nem mélyül bele e rend és az apátság széles körű tájékoztatásába.

Laxenburgban megállt az idő.

Az eredeti reggel hétórás indulást lányom átkönyörögte fél nyolcra. Na jó, nem szokott késni, legyen.
Persze, hogy késett. Az M1-es melletti benzinkúthoz pont az orrunk előtt kanyarodott be egy busz, teli iskolásokkal,  persze, hogy 90 százalékban lányokkal. Mire kimásztunk a kocsiból, már kígyózott a sor a mosdó felé.