Lieb, a bátor amatőr.

Felújították az Edelényi kastélyt. Ja, és a Diósgyőri várat is. Nincsenek egymástól távol inkább mi lakunk tőlük messze. Reggel hétkor öten préseltük be magunkat az autóba nagykabátostul.

Kutyánknak már nem jutott hely, a csomagtartóba száműztük. Megszaglászta a mellette elterülő elemózsiás táskákat, biztosított róla minket, hogy akár az élete árán is védeni fogja egész úton.

Borsodban az Edelényi kastélyba nyitásra érkeztünk, tíz órakor csak mi álltunk a kasszánál, bár erre az időre vártak egy esküvői párt is fotózásra. A kastélyhoz vezető fasor még nagyon fiatal, nem takarta el a ködös kilátást.

Csoportos tárlatvezetés van a kastélyban, a fiatalember gyanútlanul indult el előttünk, hogy bemutassa a kastélyt. Rögtön első lépésként beterelt egy moziterembe.





A 3D film azt az időszakot részletezi, amikor Forgách Ludmilla, a kastély egyik tulajdonosa megbízott egy vándor festőt, az iglói Lieb Ferencet, hogy rokokó faliképekkel díszítse a kastély szobáit. Popcorn, cola nem volt, a kisfilm sok munkát levett a tárlatvezető válláról, érdekesebbé tette az ezt követő kastély sétát, valamint előre magyarázatot adott a nem mindennapi fali freskókra.

Majdnem minden teremben volt valami visszautalás a filmre, mivel a kastélyt arra az időszakra állították helyre, amikor  Ludmilla felújíttatta a kastélyt és itt élte hétköznapjait második férjével gróf Eszterházy Istvánnal és fiával, az első házasságából született ifj Dessewffy Ferenccel, vagyis Ferussal. Ez a korszak megegyezett a kastély fénykorával. "Ferus" megszabadította a kastélyt a temérdek adósságtól, hogy azután nőtlenül, gyermektelenül elhalálozván, a rengeteg kincs az államra szálljon.

Tehát nekiindultunk a lépcsőknek, majd szobáról szobára haladva élveztük a fali freskókat. Ezek a freskók azt hiszem nem a kidolgozottságukról, profi ecsetvezetésükről lettek híresek, inkább egy bátor vidám amatőr vállalkozásnak tűnik, amit a történelem végül is elismert.

Alapként, minden szobában, főleg a plafonon békésen megvannak együtt a római, a görög és a katolikus hitvilág ismertebb szereplői. Ezek hol egymással szemben állnak, hol karöltve hirdetik, a világbékét.




Az első szobában a négy évszak a négy oldalfalon pontosan tükrözi, hogy a festő, két lábbal a földön álló józan gondolkodású egyszerű parasztember volt. A tél allegóriája mi más is lehetne, mint egy igazi disznóvágás, patakokban folyó vérrel. Az itt bebocsátásra várakozó bárók, grófok biztosan érdeklődve szemlélhették a jobbágyaik életét megelevenítő freskót.

A hálóban, az ágy fölötti képen gróf Eszterházy István, amint éppen  a fizikát meghazudtolva, derékszögben meghajolva bókol  feleségének, Ludmillának.

Szerintem a festőben volt egy jó nagy adag kurázsi, amit nem félt megmutatni, mert a két arc nagyon egyszerű szerkezetű nemeseket mutat be, sőt..... Majd  a későbbi szobák egyikében ki is derül, hogy Ludmilla  szépsége és esze hagyott kívánnivalót maga után.




Ludmilla őnagysága elismerésre áhítozott és mindent elkövetett, hogy megszerezze Mária Terézia csillagkeresztjét, hogy egy lapon emlegessék a nemesség krémjével.
Másik freskó szintén egy meghitt főúri passziót örökített meg, a tetvészkedést. Komolyan megemelem a kalapom, Lieb bátorsága és pimaszsága előtt.

És jött az égtájak terme, ahol kiderült, hogy sem az edelényi, sem az iglói iskolában akkortájt nem tanítottak biológiát.

Ezek szerint újabb tulajdonságát ismerhettük meg a festőnek. Mindenféle háttértudás nélkül, bátran vállalta fel azt a témát, amiről halvány lila gőze sem volt. Ludmilla elfogadta, hogy az elefánt egy kürt orrú vadkan, a teve pedig egy torzult ló. Lieb tuti, hogy korának jó értelemben vett szélhámosa lehetett.

Séta közben millió keresztkérdéssel támadtuk a vezetőnket, amiket türelemmel meg is válaszolgatott. Csak akkor titokzatoskodott, amikor pár szobával később magunk láttuk meg a választ. Engedte, hogy bemásszunk a kályhakürtőkbe, nyomogassunk gombokat.

A megkésett esküvői pár a nagyteremben ért utol minket, ahol rögvest neki is álltak a fotózásnak.






Utolsó szobákat már kimondottan ifj. Dessewffy Ferencnek szentelték. Facebook oldalt képzeltek el, ahol időrendi sorrendbe állították élete fontosabb állomásait. Legvégül pedig a feldúlt sírjából megmentett apróságokat láttuk.

A kastély következő tulajdonosai nem bántak úgy az épülettel, mintha a sajátjuk volna. A berendezés a kályhák kivételével megsemmisült. Legvégül az épületet az állam próbálta hasznosítani, lakásokat, raktárakat, óvodát, rendezett be és az adott helyzet mindig megkívánta az átalakításokat. Falakat raktak, bontottak, vizesblokkokat húztak fel, villanyvezetékeket faragtak a freskókba. A felújításról készült képek szerint a semmiből hozták vissza a kastélyt.

Élmény volt az eredetinél jó félórával hosszabb séta. A parkban még visszaintegettünk az erkélyen fotózkodó ifjú párnak, megreklamáltuk a hűtőmágnes hiányt, majd irány a Templomkert vendéglő, amiről a kastélytúra vezetője ódákat zengett.
Igaza volt, tisztességesen megebédeltünk, irány a Diósgyőri vár.


Munkácsi Mihály eredeti neve Lieb Mihály volt. Nem találtam meg a rokoni szálakat közte és Lieb Ferenc között és ennek igazán örültem.