Egész napos városnéző programunk végén lábainkat mi is
sörözőben szerettük volna megpihentetni. Utolsó prágai túránk 1977-ben volt,
amikor is bohém tinédzserként véletlenül tévedtünk be az U Fleku-ba. A remek
emlék megmaradt, hát döntésünk egyértelmű volt, most sem hagyjuk ki.
Belvárostól kissé távolabb Kremencova 11-ben hatalmas óra hirdeti a falon a sörözőt. Kis ácsorgás után rögtön lett helyünk. Az egyik pincér
az asztalon az alátét papírokat tisztára cserélte és mire elfoglaltuk volna a
helyünket, a másik pincér már ott is termett, vállán egy malomkerék méretű tálcával.
Szinte a mi huppanásunkkal egy időben csapta elénk az indító korsó barna sört.
Mellékelte a kis fehér cetlit, amin a két vonás jelezte a fogyasztott korsók
számát. Nem kötelező a vacsora rendelés, de nem érdemes kihagyni. Az étlap több
nyelvű, ragacsos, sűrűn forgatott. Megrendeltük a kihagyhatatlan sült
disznóhúst knédlivel és a sült csülköt párolt káposztával.
U-fleku barna söre |
A sör mellett a becherovkát kínálják erősen. Érdemes
elfogadni, ha vacsorázunk, mert a gyomrot rendben tartja a vacsora végéig.
A közönség nagyobb részben túristákból áll. Míg ott
időztünk, megjelent az udvarias csöndes japán család, nyakukban az elengedhetetlen fél
méteres objektívvel. Letelepedtek az orosz túristák nagy csapatban sok
gyerekkel. Olaszok színesen vidáman, angol fiatalok nagy hanggal ami csak
fokozódott a sör fogyasztás és az idő haladtával. A magyarok kis csoportokban, szerényebb pénztárcával.
A hangulatot egy öreg harmonikás fokozta. Szünet nélkül
ontotta a slágereket. Nem volt neki gond, ki rendel tőle, ugyanazzal a
lendülettel játszotta a Kalinkát az oroszoknak, mint a mellettünk könyökölő
magyar házaspárnak az „az a szép az a szép” kezdetű nótát. Az angol
fiatal csapat egy Beatles dalra körül táncolta, mire ő teátrális mozdulatokkal
mutogatott lapos zsebeire.
A knédlis csoda |
A vacsora remek volt és sok. Az első korsó sört követte a
második és a sokadik. Az esténket vidám hangulatban töltöttük, még fáradt
lábunk is lelkesen követte a harmonika ritmusát.
Az árak elfogadhatóak és azt kapod érte, amit vársz. A mosdók tiszták, folyamatosan takarítottak. Régóta gyűjtöm a söralátéteket és távozáskor kellemes meglepetéskén ért, hogy a recepción kaptam rá emlékpecsétet.
Az árak elfogadhatóak és azt kapod érte, amit vársz. A mosdók tiszták, folyamatosan takarítottak. Régóta gyűjtöm a söralátéteket és távozáskor kellemes meglepetéskén ért, hogy a recepción kaptam rá emlékpecsétet.
A következő estén is visszatértünk az U Fleku-ba, de az már
egy másik történet eleje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése