Versenyre készülök!

Boleró

Boleró hónapok óta élvezi a lovarda vendégszeretetét, mégis úgy alakult, hogy egyszer sem ültem rajta. Valaki mindig dolgozott a hátán.
Múlt héten kimentünk, de csak a lószag kedvéért utaztunk, aztán mit látok! Boleró ott áll felnyergelve! Ráadásul a nyereg nem western volt és lovasa is késett. Nálam se kobak, se csizma, de ezt a lehetőséget mégsem hagyhattam ki.




Boleró évek óta versenyez Norbival különböző western versenyszámokban. Bitang gyors, helyben megfordul a hordó körül. Erika kicsit átlovagolta, hogy talán a szélnél mégis csak lassabban vágtasson a gyerekekkel a hátán. Többé kevésbé sikerült.
Padot mellé állítottam, könnyen másztam a hátára, hát ez a ló egy kezes bárány! Alacsony és kényelmes mint Babilon volt, jóindulatú és türelmes mint... mint,- nos, nem volt Erikának még jóindulatú és türelmes lova, nem tudom egyikhez sem hasonlítani.
Apró jelzésekre reagált, még ha béna voltam, akkor is értette, hogy mire gondoltam, megcsinálta helyettem a feladatot. Negyed órát élvezkedtem a lovarda felében, azután megérkezett a tanulója. Erika érezte, itt végre teremhet valami babér számomra is, bejelentette, az idei házi senior versenyen én is indulok Boleró hátán. Hú a mindenit! Új feladat!

Csenge a szabadulóművész

Nagyon vártam a mostani hétvégét, felszerelkeztünk, indulás Vasadra. Még az időjárás is nekem kedvezett, januárban tizenkét fokos napfényes szeles lovarda fogadott. Bolerónak volt előttem két lovasa, az első Kati, ő western nyeregben nyomta. Mint megtudtam, egyik kihívóm lesz. Máris szúrós szemmel figyeltem a munkáját, kerestem a gyenge pontjait. Sajnos nem találtam egyet sem, csak az óra  végére fáradt el annyira, hogy a ló elvihette a lovarda bejáratához.

Bolerót Virág átszerelte angol nyeregre, fél órát vártam, végre én következtem. Ugyanaz a kellemes érzés, elég a lábamat nyomni, máris fordul. Boleró egyik irányba, konkrétan a jobbra sokkal gyorsabb. Az első kőrnél még próbáltam visszafogni, a másodiknál mertem hosszabbra hagyni a kantárt, de nem történt semmi, felbátorodtam. Az erős szél lobogtatta a sörényét, gyönyörű volt a világ a ló hátáról.

Virág diktált, a süvöltő szél miatt néha ordítva érkeztek a feladatok. Ennyi dicséretet még az életben nem kaptam, szinte szárnyaltam. Minden alakzat kecses ívű, az egyenesek a lovarda szélén mennek, a féllovarda sarkait nem csaptam le. A tíz éves Istvánka Vili hátán becsatlakozott mögém, ketten róttuk a kőröket. Több mint egy órát ügettem, a hosszú kihagyás után csak lekúszni volt erőm a lóról.
Csenge erősen otthon érzi magát, megtanult átbújni a villanypásztor alatt. Másik erőssége a palánk bontás. Erika mesélte, azt hitte rosszul lát, amikor egyik reggel Csenge a kerítésen kívülről bámult befelé a lovardába.

Chili, a border collie is megnőtt és sunyák. Bandival összeszövetkezve piszkálják a kutyánkat. A kis lökött, pedig komolyan veszi és kergeti a két kutyát az istálló körül, Chili legnagyobb örömére. Ha abba hagyja, kezdődik elölről a piszkálás.

Vili

Itthon megnéztem a meteorológiai előrejelzést, jövő hétre is hasonló meleget ígért, teljes erőbedobással készülök az idei versenyre.