ENC kütyü, a horvát autópálya sztárja.

Már csak kettőt alszunk és indulunk az Adriára. Reggel óta ott fityeg a műhelyem ajtaján a tábla: Szabadság miatt zárva.
Ma szerezzük be az úthoz még hiányzó dolgokat. Köztük a "Kütyü"-t.  A kütyüre véletlenül bukkantunk.

Párom hetek óta figyeli a neten a kuna árfolyamát, az időjárást és a horvát sztráda telítettségét. Bújja a fórumokat, egy beíráson megakadt a szeme: "Mik a tapasztalatotok személygépkocsinál a kütyüvel?" Utána két pozitív válasz.




-Mi az a kütyü? Nos, a kütyü egyelőre úgy néz ki, hogy egy csoda a túlzsúfolt horvát autópályán, ahol sorok kígyóznak a fizetőkapuknál. Ezzel a szerkezettel ki lehet kerülni a sorbaállást. Jeleket bocsájt ki, amit vesz a kapuknál elhelyezett jelfogó, levonja az autópálya adott szakaszának az árát a kütyüről és megállás nélkül mehetünk tovább. Csak el ne felejtsünk előtte a jobb szélső sávba sorolni!

Párom neten megrendelte, bepötyögte az átvétel és a tervezett leadás dátumát, valamint, hogy mekkora távolságra akarjuk használni. A válaszlevélben annyi állt, hogy arra az időre van kütyü, elfogadták a rendelésünket, mehetünk érte.
A kütyübolt a Bajcsy-Zsilinszky úton, délután révén, nincs szabad parkolóhely a közelben. Az üzletben épp egy nő adta le a készüléket. Dicsérte, a Krk szigeti híd kapujánál is tudta használni. Ha esetleg lelassul, tekerjük le az ablakot, lógassuk ki és rázzuk meg! Hát ez nagyon komoly szerkezet lehet!
Boltban feltöltötték a kütyüt, kicsit még megtoldották, ha nem használjuk fel, itthon visszakapjuk a pénz. De ha többet megyünk vele a rátöltött összegnél, az sem baj a kütyü bírja, a leadásnál kifizetjük a többletet. Kilencezer forintot pengettünk ki. Horvát tengerhez, Rab szigetére indulunk és szabi végén vissza.

Huszonnégy óra múlva jött egy e-mail, a kütyü nulla kilométert tett meg, nulla kuna levonás. Azta! Ezek nagyon komolyan nyomják!




Elérkezett a nap, hajnali kávé után indultunk. A határ után az első kapunál erősen készülünk, kütyü az ablakban, index ki, kanyarodás a jobb szélső ENC jelzésű sávba. Kapunál lassulunk, ....várjuk a csodát,...semmi.

Párom fékez, letekeri az ablakot, kívül felemelve a kütyüt, próbálja becélozni a jelfogót.... és a sorompó felemelkedik.






Édes Istenem! Legszebb öröm a káröröm! Az a négy autóból álló osztrák konvoj, akik az M7-en százötvenes sebességgel toltak le minket az útról, most ott araszolnak mellettünk a fizetős sor közepén! Soha többet nem értek utol. Persze ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a horvátok több szakaszban újítják az utat, egy sávosra szűkítve a sztrádát.
Következő kaputól sikerült belőnünk a kütyü pontos helyét a szélvédő bal felső szegletében, most már elég volt lassítani, felemelni a kütyüt és a kapuk nyíltak. Valószínűleg a jelfelismerő a buszok és kamionok magasságához van igazítva.

Reggel fél hatkor indultunk Dél-Pestről, nyolckor léptük át Letenyénél a határt és déli tizenkettő tízkor gördültünk rá Stinicánál a kompra. A sztrádát a senji leágazásnál hagytuk el.

A kompon felmentem fotózni, egy hirtelen mozdulat és a korlát merevítő rúdjába akkorát rúgtam, hogy reccs, az ujjam eltörött. Mire a komp kikötött, a lábujjam lila és bucira dagadt, sántikálva léptem a szigetre. Megkezdődött a régen várt nyári vakációnk.
Másnap hajnalban jött az e-mail a pontos adatokkal. Melyik kapunál mikor léptünk be, majd melyik kapunál hagytuk el a sztrádát. És ezért mennyi kunát vontak le a kütyüről.

Egy hét volt, jó volt, szép volt, letelt a szabadság. Hazafelé a sztrádára érve megmosolyogtuk a minket előzgető vágtató autókat, tudtuk, hogy gyorsabban haza érünk. Reggel e-mailben megérkezett az új egyenleg.

Ma visszavittük a kütyüt a boltba. 198 kunába az OTP középárfolyamán számolva 8316 Ft-ba került a sztráda díjunk. A többletet visszafizették.
Sajnos ez a kütyü egyelőre csak a horvát autópályára érvényes, a boltban erősen ígérték, az olasz autópálya is tervben van. Autópálya kalkulátor itt.

ENC kütyü és a megújulás: itt


 Rab városa: itt
Első merülés: itt
Adriai vihar: itt
Kalifront: itt